Bevallom

Dehogy az adómat, az pipa. Vallomások mégsem lehetett a cím, mert az már foglalt, ez az írás meg nem akar plágiumgyanúba keveredni.

Ugyanakkor a téma az hasonló, és talán még a másik írás szerzője és köztem is van némi hasonlóság, de hagyjunk valamit későbbre is.

Mielőtt végleg elkalandoznék, elkezdem.

Nincs jogsim életvezetésből. (*vicsorgós-ijedt-fogcsikorgatós-kicsitzöld-féligcsukottszemű szmájli*)

Tudom, nagyon gáz, hogy ennek ellenére kimegyek az utcára, a tömegbe az emberek közé.

Viszont még sosem igazoltatott senki. Az elmúlt évek alatt ember nem kérdezte meg tőlem, hogy: ,,Hé! Amúgy neked érvényes még az életvezetési jogsid?"

Jóval egyszerűbb lett volna minden, ha ez bármikor is felmerül.

Jó, hát most felmerült, szóval ennek köszönhetően egyszerűsödik majd mindenem.

Nos, vázolok néhány elengedhetetlen részletet, hogy lásd.

Teljesítménykényszer. Kényszeres kiszámíthatóság és/vagy félelem a kiszámíthatatlanságtól. Szorongás. Bizonytalanság oder biztosra menés. Mi lesz, ha igen és/vagy nem? Mi van, ha igen és/vagy nem? Biztos, hogy jó? És hasonlók.

Elég szoros kapcsolatot ápolok velük. Jól kiismertem őket.

Ha létezne jogsi életvezetésből ezek biztosan tiltótáblák lennének, vagy minimum sárga lenne a körvonaluk.

Az életben a legfontosabb kompetenciákat miért nem ellenőrzi senki?

Gyereknevelés, házastársi kapcsolat, háztartásvezetés, spiritualitás.

Hát azért, mert ezt nekem kell.

Nem akartam kimondani, leírni meg végképp nem, de így gondolom.

Az életben a legfontosabb dolgokat senki nem tanította meg, a tudásomat meg végképp nem ellenőrizte senki ezen a területen.

Kaptam viszont egy ilyen láthatatlan kis szerkezetet. Gyári beállításokkal remekül működik, csak az a baj, hogy ha időnként kimarad a szerviz, akkor kezd alábbhagyni a megbízható működése. Sajnos nem lehet sufni tunninggal javítgatni, még az AI sem tud segíteni benne pontosan mit és hogyan kell beállítani, csak és kizárólag a Gyártója.

Az enyém kicsit összekavarodott, úgyhogy resetelni kellett gyári beállításokra, ami amúgy tök jó, mert most kimondottan figyelek arra, hogy rendeltetésszerűen használjam.

Na nyilván nem kútfőből, hanem szorosan együttműködve a Gyártóval.

Lényeg a lényeg.

Amikor a napokban elkezdtem agyalni a következő írásomon rájöttem, hogy amúgy nincs is következő írásom. 

De ciki, két bejegyzéssel lefutottam a pályát.

Aztán jött a gondolat, ami valószínűleg szerepelne az életvezetési KRESZ-ben:

Nem kell előre látni a következő lépést.

De durva.

Attól, hogy nem látom előre, hogy mi mi után következik, még nem kell bepánikolva és sikítva elengedni a kormányt, -ahogyan anno egy kedves ismerősöm tette, amikor rávette magát, hogy megtanuljon vezetni, és azóta se tanult meg-, hanem ilyenkor az életvezetési KRESZ szerint érdemes megnézi és átlapozni az Örökéletvezetési Fővezetőség megbízásából kiadott dokumentumot.

Ez a doksi örök és sosem évül el, ezért nem kell attól tartanod, hogy mi van, ha csak most kukkantasz bele és valami szabály azóta változott.

Ez egy állandóan naprakész írás, amiben nem csak az életvezetésről vannak infók, hanem megismerkedhetsz a Tökéletes Életvezetővel.

És itt a lényeg, a megnyugvás, a zöld lámpa, a folyókon átívelő híd, a végtelen sávos autópálya, a gondosan előre bejelentett traffipax:

Van Tökéletes Életvezető.

Akitől kérdezhetsz, aki utat mutat, Aki ismer. Aki toporog veled egy helyben, de ha kéred hoz neked benzint a legközelebbi kútról. Akinél mindig van elsősegély doboz és elakadásjelző háromszög és mindig van nála pót index lámpa, ha kiég a tiéd, és kitekeri neked a csavart, hogy ki tudd cserélni, úgy, hogy ne törjön le a körmöd. Ért a kerékcseréhez, tudja miért világít a check engine lámpád, minden hibakódot ismer, és meg is tud javítani.

Őt követve tökmindegy, hogy mi a következő lépés, mert velem van.

Mellette nem kell agyalnom azon, mit hoz a holnap, mert a mában akar boldoggá tenni.

Tudod, nála jobban engem senki nem ismer.

Nála jobban engem senki sem szeret.

Ő mindenét adta értem, és a jelenben és a jövőben is adja.

Annyira gondoskodó, annyira kerek, annyira egész, annyira jó.

Már az sem zavar annyira, ha indulásnál csikorog az ékszíj.

Szóval gondolom lesz még bejegyzés.