Ön Sértés?

Nem hiszem el, hogy már megint itt van. Nem tudna magának másik gazdatestet találni? Annyira unom már, hogy befészkel a gondolataimba és belepiszkít a kismadarak fészkébe.

Hogy van egyáltalán ehhez mersze?

Hahó! Ön Sértés? Mert ha igen, akkor én már nem tudok magával mit kezdeni. Tudom, sokáig sakkban tartott, meg bepalizott engem olyan blődségekkel, aminek a fele sem volt igaz, de ezt már nem teheti meg, világos?

Ne lépjen már bele a betonba legyen szíves, még a puszta lábnyomától is kiráz a hideg!

Ugyan mit készítek, hát nem nyilvánvaló?

Kerítést!

Nem pattogok csak egyszerűen szeretném nyíltan és érthetően a tudtára adni, hogy egyáltalán nem kérek magából.

Van fogalma róla mennyi kárt okozott nekem eddig?

Nézze csak meg:

Be van ázva a tetőm, félre vannak csúszva a cserepek. És látja ott azt a kéményt? Azon a füst már visszafele jött és kis híján szénmonoxid mérgezés áldozata lettem.

Folytassam még? Tele van szeméttel a kerti tó. Mi az a műanyag szék benne? Már a szökőkút is eldugult a csikkes saras víztől.

A madáritató? Hát abból mindent lehet csak inni nem, maximum évelő növényt tudnék bele telepíteni, de annak meg mi értelme lenne, hiszen nem tölti be az eredeti funkcióját.

Azért tettem oda, mert madarak szomját szeretném csillapítani vele.

Virágot tudok a földbe is ültetni.

De a madaraknak vízre van szükségük, hogy ihassanak, hogy megpihenjenek az itatóm mellett és újult erővel folytathassák az útjukat.

Remélem még visszatérnek, és gyönyörködhetek bennük.

De maga, kedves Sértés, vissza ne jöjjön többet!

Ki tudja mennyi idő lesz, mire helyreállítok itt mindent, amit maga kénye-kedve szerint letarolt.

Na jó, mennem kell, nincs nekem erre időm, csöngettek.

…

Isten hozta, végre megérkezett! Már annyira vártam. Mielőtt bemutatkoznék, hadd győződjek meg róla, kérem.

Ön Védelem?

Ó, nagyszerű, enyém a megtiszteltetés. Megkínálhatom egy habos kávéval? Növényi tejből, természetesen.

Amint látja, bőven van mit tenni, de nagyon köszönöm, hogy válaszolt a megkeresésemre és el tudott jönni segíteni nekem.

Az első feladat az lesz, hogy ha megköt a kerítés alján a beton, akkor szépen lefestjük fehérre, aztán csiszoljuk a léceket és feltesszük a helyére.

Aztán jöhet szép sorban minden, a kémény, a tető, a madáritató.

Igen, ez időigényes lesz, de időnk, mint a tenger.

Nem, nincs vendég szobám, úgyhogy, ha nem bánja, rendezkedjen csak be örökre.